2009. május 25., hétfő

Esszé a Gerbner-féle médiasémákról

George Gerbner világosan rámutat a televízió kultúrateremtő és változtató hatásának súlyosságára. A globalizációs és egyenkultúrális folyamat lévén tömegtermék lett a műsor. A média egy kész életcsomagot, egy beilleszkedési mintát ajánl, ami abszurd, végletekig szelektált és szintetikus. Nem túlzás kijelenteni, hogy az egyház szerepét a televízió vette át. Ugyanolyan rituálé zajlik le bejáratott sémákkal, formulákkal megszabva azt, hogy ki, miről, mit gondoljon.

A média fogyasztókat teremt. Butítja őket, hogy egyre kevesebb pénzből kelljen előállítania műsorokat, amelyek kizsákmányoló természetük mellett bűn-rosszak, és igénytelenek. A reklám értéke és szerepe viszonylag állandó, így egy idő után teljesen mindegy lesz hova kapcsol az ember, mindenütt ugyanazokkal a műsorokkal és ugyanazokkal a szolgáltatásokkal, termékekkel fog találkozni. Az pedig egy másik elgondolkodtató dolog, hogy a termékekre kivetett adó (tehát maga a vásárló) fizeti a reklámot. Ördögi kör. A volumen nő, a tartalom csökken. Ami az RTL Klubon Vacsoracsata, az a TV2-ön Hal a tortán; Celeb vagyok, ments ki innen- A sztárok a fejükre estek; Szombat esti láz- Megasztár; giccs-giccs. Ugyanazok a sémák mindenütt, tartalom és érték: nulla. A veszteségességtől való félelem megöli az újításokat, csak a bejáratott műsortípusok maradhatnak életben. A televíziózás nem kíván túlzott előismereteket, így illik minden életstílushoz, jövedelemhez, műveltségi szinthez és foglalkozáshoz. Gerbner nem győzi hangsúlyozni, hogy az egyén az órája szerint nézi a televíziót. A nézettség legnagyobb meghatározói: a műsor időpontja, az előző műsor és, hogy mi megy a másik csatornán.

A 8 órás szalagmunka után hazatérő ember agya pont annyira leterhelt, hogy még épp képes bezuhanni a fotelba, hogy ezt követően megnyomjon egy gombkombinációt, hogy a képernyőt elöntse az igénytelen műsorok tömkelege, amelyekhez végképp semmi ész nem szükséges. Gondolkodjon helyettünk Kiszel Tünde, vagy Pákó. A kultiváció során a konformitás érvényesül. Az emberek közös nézetekkel és előítéletekkel felfegyverkezve, sztereotip módon választanak bűnbakokat, türelmetlenek a különbségekkel szemben, mivel a kultúra csak a szépet és a jót kedveli, ami nem tartozik ide, kiveti magából. A jelek alkotta szimbolikus világ minimális mértékben hasonlít a valódi világra, és ha az ember nem képes felhalmozni maga körül azt a sok felesleges „értéket”, amit a média, valamint a reklámok diktálnak neki, fellázad. Így válik a kultúra által helyeselt dolog a lázadás célpontjává.

A televízió világa meghatározza a kisebbségi státus fogalmakat, és szoros összefüggésben van a társadalom hatalmi viszonyainak alakításával. A műsorok a célközönségüknek gyártanak világképet, így eltérő ideákat táplálnak háziasszonyokban, és férfiakban. A férfiaknak szóló műsorokban a nők gyorsabban öregszenek (s öregen gonoszok lesznek), így a fiatalokra koncentrálnak. A szereplők kétharmada férfi, 10 szereplőből 1 házas és ez is csak a nők esetében meghatározó. A macsó férfi vallása, kora, jövedelme, családi állapota tabu. A nők karrieristák, a házasság korlátozó tényező. A nőknek szóló műsorokban előtérbe kerül a házasság és az igaz szerelem témája. A férfiak itt is többet szerepelnek de lényegesen kisebb a különbség a nők előfordulásával szemben.
Néhány konklúzió a televíziós világkép kapcsán: a kisebbségek nem születnek, hanem teremtik őket; az öregek eltűnőben vannak (a valóságban számuk nő), az öreg szereplő értéktelen, nem fontos; a média világa „fehérebb”, mint a valóság; a szegények elhanyagolhatóak, a kis keresetű nők nem jelennek meg; a rokkantakkal, elmebetegekkel mostohán bánik a tv; a gyermekek számára az idősebb nő boszorkány; a rajzilmfigurák közti erőszak csaknem mindig ártalmatlan.

A híradó stábja is jól bejáratott sémáknak ad otthont. Szikár, veterán férfi műsorvezető (Bárdos András\Szellő István); csinos, vonzó, a férfi műsorvezető számára tökéletes második feleséget jelentő nő műsorvezető (Máté Kriszta\Erős Antónia); életvidám időjárás előrejelző férfi (Németh Lajos\Véber István); sportmúlttal rendelkező ember a sporthírekhez (Csisztu Zsuzsa\Czollner-Palik).

A híradó szenzációhajhász mivolta az erőszakos világ képét sugározza. A televíziós erőszak inkább megfélemlít, mint provokál. A hírek dramatizálása megbénítja az embert, nem pedig cselekvésre ösztönzi. A botrányhíreket könnyebb közösen elítélni. Az erőszakos műsorok láttán arra következtetünk, hogy egy rosszindulatú, szomorú világban élünk. A bűncselekményektől való félelem aggodalmat szül, és máris sikerült eladni még 100 darab új zárat, riasztóberendezést, vagy fegyvert. Az emberek bizonytalan és dühös személyekké válnak, akik támogatni fogják a szigorító intézkedések minden fajtáját, mígnem egy bekamerázott Orwell-i világban találják magukat.
A politika sokat tesz annak érdekében, hogy megszabja, miről beszélgessünk. Az ország gazdasági válságban van és mi a média által sugallt legfőbb probléma? A szlovák ellentét.

A média a szellemileg sérült emberek gyengeségét és sebezhetőségét kihasználva gyárt róluk hibás képet. A fogyatékos ember deviáns szereplője a tv-kultúrának. Kiszámíthatatlan, veszélyes, gonosz „szinte maga kéri, hogy büntessék meg”. A szenzáció alapját képezi, mivel az előzmény hiányában a gyanútlan ember is lehet áldozat.

A reklámok közül Gerbner különösen veszélyesnek tartja a magas alkoholtartalmú szeszesitalokról kultivált képet. Ezek főként az elitet célozzák meg. Az égetett szeszekről való asszociáció 28%-ban a luxus, 22%-ban a társadalmi elfogadottság, barátság, 22%-ban az öröm, 10-15%-ban egzotikus kaland, szex, individualizmus formájában képeződik le. Csupán 7%-ban van jelen a normális, logikus ábrázolás. Egyre több reklám bátorít mértéken felüli ivásra, és egyre kevesebb szólít fel önmérsékletre. Az alkoholfogyasztás presztízs, siker; feszültség levezetés, válságkezelés. A reklám nem ismeri a részegséget, így képet sem ad róla. Magát az ivást sem szokták ábrázolni csupán az üres üvegeket és a boldog embereket.

A showbusiness rabjává teszi az igazságszolgáltatást, írja Gerbner a tanulmánygyűjtemény utolsó fejezetében. A média küzdősportként állítja be a pereket, választásokat. Van-e keresnivalójuk a kameráknak a tárgyalótermekben? Igazi jogi paradoxon ez:
· A tiltó intézkedések sértik-e a média szólásszabadságához való jogát
· A tiltás aláássa-e a vádlott nyilvános tárgyaláshoz való jogát
· A tudósítás megfosztja-e a vádlottat a megfelelő bírósági eljárás jogától

A média szinte kedvére variálhat a manipulációval, és bárkit szimpatikusnak állíthat be, vagy eseteként közutálat tárgyává degradálhatja. A tömegkommunikáció a saját anyagi érdekeit tartja szem előtt. Számára a legnagyobb veszélyt a veszteségesség gondolata jelenti. Üzenetei nem véleményformálóak, sokkal inkább beégetik az előre legyártott véleményt. A politikai meggyőződésüket és pártszimpátiájukat nyíltan vállaló csatornák (ATV, HírTV) nem nevezhetőek objektív demokráciai ellenőröknek. Nem felügyelik a politikusok munkáját, csak reklámozzák, vagy ócsárolják őket.

A korai írott sajtó értékeket közölt egy tanító folyamat részeként; intellektualitásra és véleményformálásra nevelt. A modern média piac-orientáltságához híven kihasználja a befogadókat, és tömeges butítást végez. A kultúra-alakítás hatalma nagyobb, mint valaha, és szomorú, hogy ehhez a hatalomhoz nem járul felelősségtudat. A torz valóság vetítése rengeteg kárt okoz a társadalomban. A sztereotípiák alakítása és felerősítése, a világ erőszakos arcának kihangsúlyozása, az erőszak séma-szerűsítése csak néhány a kártékony manipulációs eszközök végtelen tárházából. Minden közvetítés elad valamit, ha mást nem a gyógyszeripar jár jól azzal, hogy halomra vesszük a nyugtatókat és anti-depresszánsokat.

A hazai műsorok is elég érdekes asszociációkat ültetnek be. Egy sorozat, melyben gyakorlatilag mindenki arra törekszik, hogy megkárosítson másokat, helyükbe lépjen, testileg lelkileg mélypontra süllyessze őket -mert elvégre „Barátok közt” megesik az ilyesmi. A sorozatban egy őszinte barátságra sem tudunk példát felmutatni, sőt továbbmegyek, magának az őszinteségnek sincs túl sok szerepe a Mátyás király téren. Ezek a szereplők nem néznek televíziót, nem dohányoznak, nem járnak kirándulni, nincsenek hétvégéik stb. S arra a kérdésemre, hogy miért nézi ezt valaki, a leggyakoribb válasz: „olyan, mint a való élet”.
Gerbner felháborodásának ad hangot, hogy Amerikában nem reprezentálják megfelelő számban az afro-amerikaiakat. Hazánkban kuriózumnak számít a fekete ember, főleg ha énekelni is tud. Minden alkalmat kihasználunk, hogy szerepeltessük. A magyar média elsőszámú fekete „sztárja” Pákó. A nigériai fiatalember igen nagy odaadással alakítja a feketékkel szembeni sztereotípiáinkat. Ki-ki döntse el, milyen irányba.

A média minduntalan kreálja a kultúrát. Pár hónapja még ki használta azt a szót, hogy celeb? Technikai fejlettségünk és anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy olyan magas szinten műveljük a butítást, mint a nyugati országok, s ezért Gerbner televíziós negatív utópiái túlzónak tűnhetnek, de majd az idő mindent elárul. Vannak problémák, kétségkívül. De modern világunk elengedhetetlen tényezőjévé vált az internet. Az emberek megismerkedhettek a legszabadabb sajtóággal, ahol újra egy viszonylagos változatosságban lehet részük. Tematikusan kereshetnek rá dolgokra, sőt saját publikációkat írhatnak blogjaikban. Véleményt alkothatnak, formálhatnak. Itt is élnek keretek, de ezek elhanyagolhatóak a többi sajtóághoz képest. Az emberek visszanézhetik, letölthetik, és áthatóbban elemezhetik a médiatermékeket, megvitatva azokat másokkal. Kreatívak lehetnek, új dolgokat találhatnak ki, s ezeket gyorsan közzétehetik. Több szempont alapján választhatnak szolgáltatások, és termékek közül. Kommentálhatják azokat, és felhívhatják a figyelmet a gyengeségekre, amelyeket a reklámok sosem ismernének be. Valódi emberektől kaphatnak valódi információkat. A tömegkommunikáció végre nem egyoldalú. Bár a reklám e-mailek és spamek is teret nyertek a világhálón, ezek többsége könnyen kikerülhető, törölhető.

Ismerőseimen látom, érzem, hogy ők is kezdik felismerni és megunni azt a szintetikus „valóságot” ami a televízióból árad. Minimálisra csökkentették a tv nézést, és inkább a neten járnak utána a híreknek, eseményeknek, valamint több időt töltenek kreatív dolgokkal, olvasással, művészettel, sporttal, közösségi dolgokkal, egymással, élettel.

(2008. november 22.)
Forrás: George Gerbner-A média rejtett üzenete

2009. május 9., szombat

Buszon


Ruhát hajt, cipzárt húz, cipőt köt, táskát vesz hátára, kulcsot fordít, ajtót zár. Jól bejáratott mozdulatsor, péntek délután 3 óra, indulás a buszra. O mily jó lesz kipihenni az elrohant hét itt maradt fáradalmait. Optimista és naiv szemléletem miszerint ülőhelyet találhatok magamnak sajnos tévesnek bizonyult; így lehetőségem adódott rá, hogy a Kaposvár-Székesfehérvár vonal 3 órás „luxus-utazását” állva tehessem meg, mindössze 1020 Ft-ért. Ezen hosszú idő alatt megcsodálhattam a tömegközlekedés világának legkülönfélébb résztvevőit, akik jelenlétükkel és viselkedésükkel még jobban hozzájárultak komfortérzetemhez.
Miután sokakkal ellentétben súlyos csomagjaimat az erre a célra kialakított megőrzőbe helyeztem nyilvánvalóvá vált, hogy ha csak nem vetem el etikus és udvarias életszemléletemet és tolakodok a jobb helyért, akkor esélyem sem lesz ülőhellyel találkozni. Beállva a sorba türelmesen várva a felszállás magasztos pillanatára lábaimnál 2 gyermek rendetlenkedik. Édesanyjuk arra biztatja őket, hogy tolakodjanak. A kis Hudinik egyike szempillantás alatt szabadul a tömegből, és felszökik a buszra. Talpig rózsaszínbe öltöztetett testvére kevésbé rátermedt, ezt hangos sírással kompenzálja. A fülszaggató magas herzekről csak egy valami vonja el figyelmemet, egy bottal kimért erős ütés a vesémre. Mire feleszmélnék az öreg házaspár már elém került. Hol vannak már azok a kedves nénikék és bácsik, akiknek szívesen adtam át helyemet, és nem azt kaptam tőlük viszonzásul, hogy: „Én ablak mellett szoktam ülni!”. Hát igen, alapvető kényelmi szempont, hogy ha már ingyen utazunk oda üljünk, ahova szeretnénk. A sofőr úr éppen egy Ikarus rajongóval beszélget. A diskurzusból nem sokat hallok, de az „ez is az a fajta svéd modell, amelyiket már kikellett volna vonni a forgalomból mert marhára balesetveszélyes” mondatrész kicsit nyugtalanít. Jegyemet megköszönve indulok el az ülések közt.
Másfél órányi utazás után, azon kezdek el gondolkozni, hogy ha felszabadulna egy hely, akkor sem ülhetnék le valamiféle kollektív megvetés nélkül, mivel rajtam kívül szinte csak nyugdíjasok, túlsúlyos egyének és gyermekek utaznak. Ha mégis megtenném azonnal több oldalról kapnám a hegyi beszédeket. Az Igalon felszálló gyógyfürdős különítmény rögtön átkeresztelne Halász „azok az udvariatlan paraszt fiatalok” Gergelyre; kiegészítve a kötelező „bezzeg az én időmben” és „majd megtudod ha te is nyugdíjas leszel”-lel. Hogy mi leszek? Én már azt hiszem nem leszek nyugdíjas, vagy ha mégis, nem tartom valószínűleg, hogy ingyen vehetem majd igénybe a tömegközlekedést. Bár rokkant nyugdíjassá könnyen válhatok, főleg ha hetente 3 órákat kell kicsavart, álló testhelyzetben töltenem.
Letargikus tekintetemen jót nevetgél a két kisgyerek, akik kényelmesen elférnének egy ülőhelyen is, de az a biztos, ha elveszik még valakitől a lehetőséget. Elvégre igen fárasztó dolog az állandó legózás és homokozás. A türelmetlenebb utasok hangos „menjél már hátrébb!” bekiabálásokkal akarják felülmúlni a fizika törvényeit, de a színültig telített buszon csak a többi ember kedélyeit borzolják ezzel. A helyzeten az egyenesen a plázából importált egyszerű lány sem segít, amint kényelmes ülőhelyén telefonján megvitatja barátjával, hogy milyen sok ember áll, és milyen büdösek. Egy újabb idős néni sopánkodva fordul felém, hogy milyen szörnyen fárasztó 3 órán keresztül ülni. Szemem kidülled, arcom rándul, de jó magaviseletemnek köszönhetően csendben maradok.
Hátratekintve a fiatalabb generáció is könnyen észrevehető, vagy inkább hallható. Már az egész busz tudja ki milyen zenei stílust képvisel, köszönhetően a maximumra hangosított mp3 lejátszóknak, kihangosított telefonoknak. Megváltásként tekintek a várostáblára: Székesfehérvár. Már csak pár körforgalomnyi kapaszkodás, néhány éles-kanyarnyi bukdácsolás és leszállhatok. Örömmel hagyom el ezt a konzervketrecet, és csomagomat kitépve egy mély levegővétellel rohanok, kiélvezvén azt a pár másodpercet, amíg átszállok a következő buszomra.

Újra

Nagy örömötökre újraindul a karácsony óta bejegyzés nélkül álló Kóbordelfin blog. Balázzsal úgy véltük tudunk még írni nektek pár dologról. Jó olvasgatást!

2008. december 6., szombat

Nagy old-skool mikuláscsomag review, avagy mennyire voltunk rosszak idén






A kóbordelfin szerkesztőségébe is ellátogatott a mikulás, és lám mennyi ajándékot hozott. Vajon tényleg örüljünk neki?
Nem kisebb dologra vállalkoztunk, minthogy a csomagot kitöltő szérianarancs és földimogyoró mellett, gyermekkorunk népszerű édességeit vegyük górcső alá. Vágjunk is bele!

---------------------------------
-----------------
Csokimikulás


Peca:2

Nálunk legtöbbször csokoládéöntetként végezte, ízét ismerve ki se bontottuk.
A rószaszín kesztyűs télapó csomagolását óvatosan eltávolítva igazi ritkaságot veszek észre.
A nyálkásan fénylő csokoládén is szerepel minta.
Szag: égett kakaó
Íz: 10% kakaóval meghintett homok, minimális vanília aroma, jellegzetes hang fogyasztáskor.
Értékelés: van ennél rosszabb; az univerzális felhasználás végett: 2/5

Zsolti:1

A sütikre húsvétkor a csokimikulás, karácsonyi sütikre a nyuszicsoki megy.
Esetleg polírozásra lehet használni a szemcsés kakaó miatt. Kiköpés, öblítés.
szaga: áá..fujj.
íze: mindenki ismeri..sajnos.

Balázs:2

Bár volt mobiltelefonnal rendelkező mikulás mintájú is, de ez fajsúlyban olcsóbbnak tűnt.
Emlékszem valami megmagyarázhatatlan gyerekkori élvezet miatt, állandóan préseltük a csomagolásokat az ágy falapja, és a matrac között.
Tanulság Peca csomagkibontási, és első felhasználási kísérlete alapján:
"Vigyázat törékeny, ne használjátok műfasz imitációnak!"
Porlik a csoki, és furcsa nyálkás érzést kelt a számban. A fogkaristoló "homokszem" tartalma miatt kiráz a hideg:D
A szaga, mint az erősen szenesre égetett palacsintáé.

----------------
Americana

Peca:0

A nagymamáktól kapott összes csomagban szerepel, de mutasson nekem valaki egy olyan embert, aki valóban szereti (Zsolti nem normális).
Szag: nagyon erős kakaó
Íz: omlósan fanyarédes cukroskrémes izé, 1 kocka is elég volt, már émelygek. Egy tábla ilyen és garantált a cifrafosás.
Értékelés: inkább a virgács, mint ez. 0/5

Zsolti:3

Szar ízre emlékeztem, de kellemesen csalódtam. Kifejezetten jó. Olyan retrocsoki íze van. Megeszek még két kockát.
szaga: csoki
íze: jó

Balázs:0
Igaz, nevét meghazudtolóan MAGYAR termék. Talán a régi idők emigrálási kényszereinek csökkentésére használták.
"Ne aggódj, magyar földön is van Amerika".
Meglepően design-osra sikeredett a belső fólia.. talán ebből valami jó is lehet.
És nem....őszintén szólva büdös, és a penészes sajtokkal ellentétben az íze nem jobb, mint a szaga.

----------------------
Marika ét tortabevonó

Peca:0

"Teljes édességhiány esetén" kategória. Még a mama sem örült neki, mikor ezt ettem. A Katica az igazi, de most ez is megteszi.
Kicsomagoláskor fény derül egy titokra, ez bizony egy közönséges étcsokis Americana.
Szag: gyomorforgató égett aromás étcsoki
Íz:....... fél kocka után Balázzsal egyszerre dobjuk félre.
Értékelés: ellenségeimnek se. 0/5

Zsolti:0

Amilyen jól néz ki (katicához képest), legalább annyira undorító.
szaga: borzasztó
íze: nem tenném süteményre.

Balázs:1

Négy tábla fedezi a napi energia, szénhidrát, és zsír szükségleteinket:D
Persze hogy úgy ettük régen, mint a többi csokit...őszintén szólva sokáig rá sem jöttem a tortabevonó mivoltára.
A papírt eltávolítva felfedeztük, hogy a fólia olyan, mint az Americanaé...félve megfordítjuk, és a forma is?!
Micsoda?? Jah hogy közös gyártó:D
Fél kocka nekem ebből bőven elég volt...mint az előző, csak több a kakaó és kevesebb a cukor.


----------------------
Kraft kis-csokik
-----------
Bohóc:

Peca:3

Őszintén szólva nem emlékszem a kék barátra, hogy milyennek kéne lennie. Olvad a kezemben.
Szag: Hubertusra emlékeztet
Íz: a szintetikus narancs győz a rum felett, Balázs agresszívan hajítja el a finom csemegét. Szerintem az előzőek után megváltás.
Értékelés: erős közepes 3/5

Zsolti:4

Gyermekkorom kedvenc csokija. Egyértelműen finom. Szeretem az ízét, de hol a bohóc a csomagolásról? Ezért nem jár az 5-ös.
szaga: original bohóc
íze: original bohóc

Balázs:1

40% sötét, 40% világos íz:D Egyébként narancs és rum. Keményen műnarancs szagú, és valami marcipánizé töltelékkel.

--------------------------
Autós:

Peca:2

Elég büntetős csoki volt ez már régen is, de valamiért szerettem.
Szag: vajas kókusz
Íz: mintha forgácsba harapnék, Balázs "Asztalos" elnevezése tökéletesen helytálló.
Értékelés: 2/5 egyébként mi köze az autónak a kókuszhoz?

Zsolti:0

Kiskorom legutálatosabb édessége a kókuszos csoki.
Nagy nyűglődéssel megkóstolom, és rájövök, hogy még most is utálom.

Balázs:2

A Bounti győz a kókuszos valóságban. A szaga, és íze egy komplett bútorgyárat idéz körém.
Közös megegyezésre elneveztük "Asztalos"-nak.
A kókuszon legalább érzi az ember, hogy ropogna, de ez inkább krémes.

-------------------------------
Szamba:

Peca:5

Régen szerettem, lássuk kiállta-e az idő próbáját.
Illat: konyakosmeggy és rum
Íz: Puncsos...nem is rossz, sőt..ez finom. Zsoltinak nem hagytunk.
Értékelés: 5/5 nosztalgikus és finom

Zsolti:3.5

Bohóc után csak második lehet. Jó hogy a nevének és csomagolásának köze van egymáshoz.

Balázs:4

Egy pillanatra azt hittem Kapucíner, de talán van valami ízfoszlány, ami emlékeztet a meggyre.
Egészen jó íze van:D Talán ez menti meg a KRAFT gyártó becsületét?
-------------------------------
Lottó:

Peca:3

Szerencsejáték+dió? nem kaphatnék még egy Szambát?
Szag: kiköpött parafa
Íz: Sok rum, minimális dió, borzasztó kommersz
Értékelés: erős közepes 3/5

Zsolti:2

Régen szerettem, de most csalódtam benne. Nem olyan nyerő csoki.

Balázs:3
Rum ízű diós szelet. 4% dióval?? El is hiszem, mert olyan a szaga, mint egy öreg bútorlapnak.
Rumot szigorúan nem tartalmaz, mégis meghatározza az izét. Hogyisvanez??:D

----------------------------------
Kapucíner:

Peca:3

Úgy emlékszem, hogy finom.
Szag: szemeskávé
Íz: Masszív keserűkávé, pillanatnyi fintoromban Balázs kikapja a kezemből és megeszi, nem hat meg... a szájpadlásom teljesen eltompult.
Értékelés: erős közepes+csalódás 3/5

Zsolti:1

Háát...mindig is sokat ettem belőle, de így visszagondolva sosem komáltam.

Balázs:5

Végrevégre:D Személy szerint imádom. Kávés íz..mmm:)
Most tűnt fel, hogy az előző csokik csomagolása tartalmaz 20% légüres teret. Hát persze! Hogy beleférjen a 33 grammos kapucíner!

----------------------------------
Konyakmeggy

Peca:4

Te jó ég, hányszor kaptam ilyet a markomba anno. Legtöbbször lukas csomagolásban félig kifolyt konyakkal:) Ne rakjátok zsebre, tapasztalatból mondom.
Illat: kellemes étcsoki
Íz: keserűen savanykás, aszott gyümölcsdarabkák... pont ahogy szeretem
Értékelés: 4/5 megérdemli.

Zsolti:2

Basszus ennek a konyaknak vodka íze van. Nem tudom hova tenni.

Balázs:3

Ezt tényleg félve vártam, mert egyáltalán nem szeretem. Nagyon savanyú
úúú..és az enyémbe nem is volt meggy:D

--------------------
Frutti

Peca:5

Kinyitva a zacskót, a súlyosan eldeformált alakú édességek láttán elmorzsolok egy könnycseppet. Ezt régen kilóra zabáltam. Oly régóta nem ettem már.
Illat: citrompótló; köhögés elleni orvosság eper; semleges narancs
Íz: "hihi, esz felLagadt a száLpadlásomLa, a fogamba ish van", a citromos finom, a műeper is üt, a narancs behatárolhatatlan. Nemá' Zsoltiék megették a töbi citromost:(
Értékelés: kérek még! 5/5

Zsolti:5


Mai napig mindig van otthon gyümölcsös karamella:)
És a legjobb, hogy mindegyik íz jó benne.

Balázs:5

Kissé amorf alakúak, az biztos, hogy gyártás után egyszer még megolvadt. És idegesítően a fogaim között marad.
Figyelem! Szerintem mértéktelen fogyasztása fosáshoz vezethet! Mert ezt csak mértéktelenül lehet enni.. kívántatja magát.

---------------------
Tejkaramella
Peca:3

Vele is sokszor összehozott a sors, valamint az ünnepek. Nincs két ugyanolyan alakú.
Szag: gyengus
Íz: nagyon vajas, kristályosan kemény; egy után érdemes leállni. Az egész arcom lezsibbadt. Ne hagyjátok hűvös helyen.
Értékelés: napi 1 db oké. 3/5

Zsolti:3

Kásás, a közepe folyós. De ez most nem ilyen, mert nem állt hosszú heteket a meleg szobában.
Bár lengyel karamella, de elég nagy csalódás.

Balázs:2

Zsírpapírba csomagolt csoda:D Csakhogy engem kiráz a hideg tőle. Ha etettek már cukros kenyeret, akkor talán egy picit átérezhetitek a helyzet valótlanságát.
Ezt a szörnyű ízt muszáj fruttival csillapítanom:D

-------------------------------
Málnás savanyúcukor

Peca:1

Alapjában véve nagyon szeretem a savanyú cukrot, de ez valami förtelem. Eleve az epres/málnás cukrok többsége rossz.
Szag: a teknőspáncél alakú bogyóból csak úgy árad az erős málnaaroma, egyből szétterjed a szobában.
Íz: "ezt gyűlölöm, pfujj de szar; mi ez a töltelék? almapüré? vááá! Zsolti vidd az egész zacskót!"
Értékelés: 1/5 nincs több hozzáfűznivalóm

Zsolti:4

Ez valami újféle. Málnás cukor almatöltelékkel. Na ilyet sem láttam még! Az illata olyan mint a kis original málnáscukornak. Az íze a szintetikus málnaízesítőjé. Egész jó, de ez az almatöltelék nem kellett volna.

Balázs:2

Málna alakú, és elméletileg ízű is, de a leírás szerint almapüré van benne...hogy mi?!
Tipikus málnaaroma illat, édesítő íz...én már meg sem lepődöm.
Viszont az almatöltelék alkalmas a rágóizmok erősítésére!

-------------------------------
Citromos nápolyi

Peca:1

Ettől már előre féltem. Sosem értettem a koncepciót. Miért kell ilyet gyártani, és miért van rá igény? Rendszeres törzsvendég volt a vitrinben. Nem mertem megmondani a mamának, hogy nem szeretem.
Szag: erős teapótló
Íz: jájj... sejtésem beigazolódott, ez ugyanolyan, mint 10 éve. Az orromig hatol a semmihez sem hasonlítható savanyú aroma. Háborog a gyomrom már ettől a sok vacaktól.
Értékelés: Ha Győri, akkor pilótakeksz, vagy vaníliás karika; de ez sajnos 1/5

Zsolti:4

Mindig volt otthon. Senki nem ette, de mégis mindig volt a kamrában újabb és újabb csomag. Ez az édességutáltatta meg velem a nápolyik családjának összes tagját.
Várjunk csak, ez a Győri citromos nápolyi nem is olyan rossz. Nincs úgy kiszáradva, mint a régi. És a citromszerű íz nem marja szét a szám.

Balázs:1

Nagymamák kedvenc unokatömő eszköze.
Kicsiként könnyebb volt megenni, mert sírással levezettem a fájdalmat, amit az íze okozott.
Abban már biztos vagyok, hogy nem citrom van benne, mert egy pohár citromlé lehúzása rezzenéstelen arccal gyerekjáték ehhez képest.
A Frutti ezen is segít:D

----------------------------------
Medvecukor(bocskorszíj)

Peca:3,5

Nagyon ritkán jutottam hozzá a búcsús édességek réméhez, nem bánom annyira. Szárított cipőfűző, nyam-nyam.
Szag: agyrobbantó ánizs
Íz: ha nem ragaszkodunk hozzá, hogy ez egy étel, akkor nem is rossz, olyan negróval kenegetett gumi. Egész fílinges, bár túlzott fogyasztás esetén hasmenés alapja. És az orrodat is "tisztítcsa"!
Értékelés: 3,5/5

Zsolti:5

Negro illat. 20. évemre már tudom hogy ez ánizs. Szétnyűhetetlen ékszíj állag. undorítóan ellenálló ez a gumi. Íze nem túl erős. Szeretem.

Balázs:3

Játékra inkább alkalmas, mint fogyasztásra. Leginkább a régi ablakok tömítésére emlékeztet. Az íze...hát tipikusan olyan "hánytató".
Neeem nem a gittre, hanem arra a vékony szivacsra:D

------------------------------------
Original Negro

Peca:3

Felhívom a szülők figyelmét, hogy a Negro családból ne a fennt említett ízűt vegyék a gyereknek; a többi sokkal finomabb. A papa mindig tartott otthon, így nem volt nehéz hozzájutni.
Szag: szívszaggató
Íz: Ismerős, 3 másodperc és teljesen elzsibbadt a pofám. A türelmetlenek rácseszhetnek ha szétrágják. A fog-gyilkos töltelék nagyon bajnok. Felsérti a nyelvemet, de az orrom sose szelelt jobban. A vége felé a legtöbben feladják és a cukor a papírzsebkendőben végzi.
Értékelés: az emlékek miatt 3/5

Zsolti:3

"Torok kéményseprője". Sokszor hallottam ezt. Nekem tetszik az íze, de egy idő után szálirányban kezdi vágni a nyelvem. A töltelék nem olyan borzasztó, de azért nem biztos, hogy szükséges elem.

Balázs:2

Sosem szerettem, de most igazán utálni fogom.
Az agyamig felment a gőze, és már tudom miért. Hisz javasolják betegségekre: torokfájás, orrfolyás, agybaj..Csak pár másodpercig voltam képes elviselni.

--------------------------------------
Dunakavics


Peca:5

Igazából nekem ez valahogy kimaradt, kíváncsian várom. Csúnyácska, rikítóan színes cukrok. Balázs a mogyoróallergiája miatt szomorúan nézi.
Szag: nincs
Íz: hmmm...cukorbevonatú mogyoró, ez finom. Zsolti felvilágosít a finomság titkáról, miszerint a mogyoró barna héját is bennehagyják. Kellemesen pörkölt, sósan édes.
Értékelés: Bár nem a fogorvosok ajánlásával került forgalomba, azthiszem van egy új kedvencem. 5/5

Zsolti:5

Kedvenc. Cukros mogyoró, amin rajta van a barna héja. Ettől olyan jó az íze. Tökéletes!

Balázs:5

Sajnos ez nekem most kimarad....a mértéktelen gyerekkori nutellazabálásom mogyoróallergiát okozott.
De tudom, hogy kiskoromban imádtam:D És most sem tudtam megállni, hogy ne egyek belőle...csak nem lesz bajom:P

---------------------------------------
Babapiskóta

Peca:2

Hát ez nagyon az alja. Igazi "vész esetén betörni" kategória. Nagyon elvetemült lehettem mikor ehhez nyúltam kétségbeesésemben. Érintésre horzsol.
Szag: liszt
Íz: "bebubo ebobani pibipp toáshos, banilia"(nemtudom elmondani,kicsit tojásos, vanília- a szerk.)
Értékelés: 2/5, kakaóval oké, magában a fogyasztása fizikai fájdalommal jár.

Zsolti:2

Ezt most miért kellett felvenni a listára? Ez nem édesség! Ha otthon nem volt csoki, azt csórtam a kamrából. A CBA-s piskóta meg borzasztó.
Lehetetlenül érdes tapintás, csodásan száraz. Az íze tűrhető..

Balázs:3

Kakaóba mártogatva igazán jó, de most szigorúan magában fogyasztjuk.
Sajnos a CBA nem remekel ennek gyártásában, így nem igazán kerültem nosztalgikus hangulatba.
Ez sajnos nem az a régi száraz édes piskóta.

-------------------------------------
Nyalókák

Peca:5

A srácok elkapkodták előlem a chupa chupsokat, így nekem jutott a búcsúskakas. A fa végbélkúpként üzemelő hurkapálca gyengéd tapintásától már kiráz a hideg. Az E124 színezéknek köszönhetően a kiskakas infrán tündököl.
Szag: nincs
Íz: ó...karamellizált cukor, finom; megjegyzem jó tömény. Azért elképzelem milyen látványt nyújthatok egy kakassal a számban. Eleve miért pont kakas (angolul Cock-sucker?:D) Az alakjából adódóan nem lehet normálisan fogyasztani. Tökéletes nyugigumi, erősebb nyálelválasztásúaknál is minimum 45 perc játékidő.
Értékelés: 5-ös alá a hurkapálca és a sebes szájüreg miatt.

Zsolti:4,5

Édes, savanyú (de nem kínai) kóla íz. A chupa chups mindig király volt. Kicsit lehetne nagyobb:)

Balázs:5

MMmm....a szamócás jutott nekem:D
A jól megszokott mű és savanykás íz. Ilyenkor jövök rá, hogy milyen régen nyalókáztam...öreg hiba..
Elértem ahhoz a ponthoz, mikor a nyalókából kilógó műanyag pálca vége örömteli szörcsögő hangot hallat.
Kimondhatatlanul jó:)




------------------------------------
Tetkós rágó

Peca:1

Na jó álljunk meg! Ez az a fajta neonzöld, amit nem vagyok hajlandó egykönnyen a számba venni. Na mindegy elvégre egyszer élünk.
Szag: az van
Íz: a számbavéve atomjaira törik fölkaristolva az ínyem, keserű tuttifrutti aroma, nehézkes rágás; elindítom az órát: 1perc 21 másodperc és az íz elillant. Boldogan köpöm ki, nagyon rossz.
Értékelés: a pingvines rágót még a gyárihibás Dragon Ball tetkó sem menti meg a rossz pontszámtól; egyébként feltehetőleg nem mai termékről van szó. 1/5

Zsolti:2

Tipikus olcsórágó illat, és íz. Kifogtam a puhábbik fajta rágót. Nosztalgikus íz, és a 2 perces ízhatás igazán kimagasló eredmény.
De a tetkó nem ragadt rám. Szar! Ócska! Átverés! Hogy legyek így menő az egyetemen?
Az egyestől a régi ismert íz menti meg.

Balázs:1

Olcsó rágó illat. Kemény és hasad. Emlékeztet valami zsebkutya műcsontjára színes kivitelben, hogy trendik legyünk:D
uh...ezt még a turbórágó is fölözi. A csapatból csak nekem sikerült magamra erőltetni a tetoválás egy darabkáját...és ennél fogva az utolsó remény is elveszett, hogy értékelhető termék legyen.



-----------------------------------
Franciadrazsé

Peca:6

Be kell ezt egyáltalán mutatni? A mikulás tudta, hogy nem voltunk olyan rosszak és elénk tárta a magyar Smarties-t. Milyen vidám színek: E102,E171,E132,E124,E122,E110.
Illat: azthiszem felszippantottam egyet
Íz: a cukros, csokis golyócskák nem hagytak cserben, tökéletesek az arányok.
Értékelés: köszönöm Télapó! 6!

Zsolti:3

Soha nem volt kedvencem. Semmi extra. A kis csökött bogyók viccesek:D

Balázs:6

Igen végre!!! A jól megérdemelt jutalom. Sajnos a tasak tartalmának kb. a 20%-a tartalmaz édességet, amit hamar elettem a többiek elöl:D

----------------------------------



Eredmények:
Frutti: 15
Franciadrazsé: 15
Dunakavics: 15
Nyalókák: 14,5
Szamba: 12,5
Medvecukor(bocskorszíj): 11,5
Kapucíner: 9
Konyakmeggy: 9
Bohóc: 8
Lottó: 8
Tejkaramella: 8
Original Negró: 8
Málnás savanyúcukor: 7
Babapiskóta: 7
Citromos nápolyi: 6
Csokimikulás: 5
Autós: 4
Tetkós rágó: 4
Americana: 3
Tortabevonó: 1
Boldog Mikulást kíván a Kóbordelfin szerkesztősége!

2008. november 17., hétfő

Tamagochi



A legtöbben biztosan emélkeztek (Egyértelműen japán) Tamagochi néven előtűnt kacatra, ami több ezer gyerek szívébe lopta be magát iszonyúan elképzelhetetlenül sok időre. Max 1-2 hét. Mivel a zsebállatka ennél tovább nem élt, és nem is akartuk hogy éljen, mert rájöttük, hogy azon kívül, hogy borzasztóan hosszúnak tűntek tőle a hétköznapok (ami persze egy kisiskolás számára maga a pokol), és többnyire csak három, elitebb helyeken négy gomb nyomkodásából állt.

Első személyes találkozásom ezzel a technikai és mentális felkészültséget nem kívánó, kulcstartónak inkább használható játékszerrel, áltsuli 5-6 osztályára eshetett.
Valószínűleg valami kislányinformáció elosztó központ reklámozhatta, mivel sem a tv-ben, sem értelmes magazinokban nem írtak róla, hanem a pénzesebb trendi lánykák zsebéből csúszott ki először, amint a pixelkedvenc éhes, szomjas, unott és persze ha szarhatnékja volt.
Előtűnő, hírtelen felindulásbeli undoromtól sajnos nem vezérelve magam is igyekeztem beszerezni egyet. Persze hova megy a gyerek, ha játék kell? A kiegyensúlyozott, és harmonikus életünket ádázul fenntartó szülőkhöz. És mivel ebben az esetben is az előbbi tervezet lépett érvénybe, felvilágosítást nyertem, hogy a kütyü max lelki torzulást, sírást és persze némi anyagiaktól való megszabadulást jelent, mégjobban akartam egy Tamagochi-t. Még az sem segített ezen, mikor megmutatták, mint minden magyar kertes házban élő családnak, nekünk is van egy kedves kutyánk.
Hisz ki akar egy igazi ebet, ha itt van ez az alig 2x3 centis monokróm képernyőbe zárt, a japán piackutatók teljes érdemével kifejlesztett lény.
Végülis nem kaptam Tamagochi-t, de mégis lett, mivel ez első generációs élvezők többre vágytak, hamarosan egyik lány kapott egy már több funkcióval büszkélkedő szerkezetet. A régit pedig dobta volna, ha nem tartok igényt a félig használt rózsaszín plaszikbörtönbe zárt kutyára.
Hát így lettem tagja a hatalmas tábornak örvendő őrületnek legalább 2-3 hétre. Hatalmas izgalmakat rejtett, mivel már előre tudtam, hogy a kutya pár nap után megnő, és a tápos étkezést felváltja a csont. Az álatkához tartozó értékek megmutatták, hogy milyen az egészsége, az étvágya, szomja, vagy hogy kell e ürítenie. egész napos elfoglaltságot kívánt, így tanórákon is, amit persze tanáraink nem néztek jó szemmel. Emlékezetes képi emlékeim közzé tartozik az a momentum, mikor az óra utolsó perceiben könnyes szemű diákok tekintete szegeződik a tanárnéni felső fiókjára, és abban az elkobzott magányos állatkákra.
Mivel elég feledékeny ember vagyok, az első, családapa szerepét megirigyelhető próbálkozásaimkor a kutyám belefulladt saját szarjába! Nemis, csak fogta a batyuját és kiballagott a virtuális térből.
De mivel nem az elsők között kiadott egyéletes tamagochi-k közé tartozott, amiket az erre kijelölt temetőkben értelmes gyerekhez nem méltó könnyes szemű gazdik helyeztek végső nyugalomra, a kisnövésű távolkeleti teremtők megáldottak egy "reset" gombbal. Így adott a sors újabb lehetőségeket, hogy talán az én kedvencem is eléri az ivarérett kort. Ha jól emlékszem 5-6 napon belül be is következett, de nem élvezhette sokáig, mivel egy bújócska során ért halálos ütés a program lefagyásához vezetett.
Ebben a szörnyű momentumban az élet egyik legelső jellemépítő válaszútjához érkeztem. Vagy elbőgöm magam, és megpróbálom előröl az addigra már aligha élvezetes kiskutya ellátását, vagy szarok az egészbe, és inkább játszok egyet a kertben magányosan ücsörgő az "ember legjobb barátja" kutyámmal.

Az utóbbi döntést hoztam, és az életem első és utolsó Tamagochi-ja megismerkedett a kalapács helyes használatával. Hisz ami rossz, legyen igazán rossz.


A cikk írása közben felfedeztem, hogy a kultusz még élt tovább, és voltak már egymással kommunikáló, többlényes és ultrafunkciós tamago-k is. Ha ezek után valaki kedvet kap hozzá, akkor gratulálok.

2008. november 13., csütörtök

Skyroads(1993)


A 90-es évek közepén, amikor bejöttek hozzánk a 100 plussz 1 játékot tartalmazó 5-600 megás cd-k, amelyeken shareware és demo game-k sorakoztak, szemünk elé tárult egy kivételesen jó gyöngyszem. Skyroads, azaz égi utak. Ezt a 645 kbyte-os csodát a Blue Moon Software adta ki 1993-ban, a már korábban megjelent Kosmonaut projektjük remakeje-ként.

Ha valaki 2006-ban a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium alagsorában járt, feltűnhetett neki, hogy az összes gép monitorján egy sötét háttérnél színes téglalapokon ugráló kis, kék űrhajó rója a világűrnek látszó izét. Kappanhangú, a mutálást hallásból sem ismerő kissrácok és érettségire készülő vén alkoholista diákok egyaránt imádták ezt a sűrű anyázásokat kiváltó csodácskát. Ez köszönhető nekem is, mert orvvul letöltöttem a programot az összes gépre (lenyomtuk az Elasto Mania-t és az Icy Towert; -erről majd talán máskor). Még skyroads bajnokság is volt a suliban:)

A játék célja igen egyszerű. Kis űrhajónkat kell bevezetni a pályák végén található célba. Csak ez nem olyan könnyű, mivel a pályákon különféle színű platformok vannak szétszórva és ezeken ugrándozva kell haladnunk célunk felé. A pályák nehézségi foka egyre brutálisabb a nevetségesen egyszerűtől jutunk el a HC gamerek világába. A legbetegebb ember akit láttam végigvinni az utolsó pályák egyikét egy dobos osztálytárs volt. Ehhez kellett is a ritmusérzék.

A játék elindításakor már szemet szúr a ciánkék és magenta színű pepita út a végtelenbe. A tapasztaltabb pro gamerek már előre bekészítettek egy Bob Marley discographyt vagy egy Best of Goa válogatást a winamp playlistbe:) Én egy Electric Universe albumot pakoltam be. A startra nyomva megjelennek ezek a rettegett pályák:


Red Heat, Into the Sun, Blue Planet, Satellite, Misty, Asteroid Belt, Crab Nebula, Over the Base, The Earth, Druidia -páran még ma is félve mondják ki őket.

Gyerekek, ne ugráljatok a rózsaszín csíkokra mert az robban! A világoszöld gyorsít, a sötétzöld lassít, a kék oxigént tölt, a sötétszürke meg lebénít. Tisztára mint valami drog felvilágosító óra. A kezdő játékosok sokat fognak szívni, mivel a játék ott csesz ki velünk ahol csak tud. A pályákat csak úgy lehet végigvinni, ha megjegyezzük őket, bár a hozzám hasonló elvetemült állatok már betéve vágják minimum az első 12 pályát.
A satellite világ harmadik pályáján nagynehezen túljutva, (amelynek végén igazi agyf*szt kapunk ha nem vesszük észre időben a rejtett töltőállomást, és oxigénszintünk nullára csökken) elérkezünk a méltán népszerű Misty világba. Mintha Vasarely design-olta volna ezt a három level-t; ehhez már én is betolok egy eukaliptuszos negrót, mert kifolyik a szemem.

Na itt be is fejezem a review-t, mert innentől igazi HC pályák következnek, és a türelmem nekem is véges. Ne féljetek, az utolsó pályákat még az erre képzett majmok és matekfakosok se tudják végigvinni egykönnyen. Az igazán állatok pedig próbálkozhatnak a sorozat karácsonyi verziójával is, ami talán mérföldekkel nehezebb az eredetihez képest. Szerencsére a Blue Moon legálisan letölthetővé tette oldalán ezt a kordokumentumot. Játszatok vele ti is! Pár kattintást megér:)
Letöltés:
http://www.bluemoon.ee/history/skyroads/

2008. november 8., szombat

Home Alone

Ez a cím így talán nem mindenkinek ismerős. Ha azt mondom Reszkessetek betörők, akkor máris minden világos. Elvégre ki ne ismerné ezt a remekművet.

Első felvonás: 1990

Nagy családi karácsony készülődik Párizsban. Mivel nagy a család, nagy a készülődés is. Végül mindenki elkészül, repülőre száll és irány Európa. Csak egy probléma van. Kevin otthonmaradt! Jaaaaaaj! Szegény lurkó mit fog csinálni karácsonykor egyedül otthon? Válasz: Jól érzi magát, a százasnak cseppet sem mondható szülők nélkül. Majd amikor majdnem elkezd unatkozni két mindenre elszánt, ámde teljesen tökkelütött betörő ki akarja rabolni a házat. És innentől kezdve azt hiszem tudjuk mi történik. Kevin Macgivert megalázó módon eszkábál össze különböző betörőelhárító csabdákat. Amik egészen jól működnek és kifejezetten röhejesen tiporják sárba a két tökfilkót. Nem tudom mennyi a valós esély arra, hogy valakit fejenk**nak egy téglával és nem szakad be a feje, de maradjunk annyiban, hogy a film nem a realitásokról szól.
Az se reális, hogy minden áldott karácsonykor levetítették. Mért? Aztán csodálkoznak a szülők, hogy a kölök a frissen kapott távirányítós kocsira webcamot szerel és elindul betörőt irtani. De ez van. Ezek a karácsonyi esték adtak lehetőséget arra, hogy a lassan alkoholistává és drogfüggővé váló Macauli Culcint fénykorába láthassuk.(Volt ezen a filmen kívül értékelhető szerepe?)
Nálam ez a reszkessetek betörők láz egyszer egy hétre kifejezetten meghatározó volt. Kb. 7 éves lehettem amikor egy családi egy hetes hajdúszoboszlói nyaralás alkalmával minden egyes reggel megnéztem az első részt, ezzel a VHS szalagját gyakorlatilag használhatatlan ronggyá téve. Innentől érthető mért nem vagyok oda a karácsonyi Home Alone editionért.

Második felvonás: 1992

Kevin ezúttal New Yorkban fut össze ugyanazzal a két fajakóval, akik az első részben ki akarták rabolni.(na erre is mennyi az esély?) Szóval pofáraesésekből itt sincs hiány. Van téglával dobálózás, elektrosokk, gödörbe esés, seggbe puska lövés, a fájdalom okán kiadott érthetetlen, gügyögő emberi hangok. Úgyhogy viccesnek vicces. Bár megint csak megnézném ki az aki egy ekkora áramütést túl él. Sokak kedvenc alakja biztos a csúnya, öreg, de kedves galambos néni volt. Én is komáztam a nénit. Jó arc volt. A második rész szerintem rendben van. Nézhető vicces...

Harmadik felvonás: 1997

Erre anno nyertem egy mozijegyet. Bár ne így lett volna! Más színészek,ami érthető, elvégre furcsa lett volna a közben kicsit megnőtt és egyre züllő Kevint látni a képernyőn. Ami viszont pocsék, azok a százszor elsütött poénok. A távirányítós kocsi, fejbe kólintás... Valahonna ismerős nem? Egyszóval pocsék. Bár ne láttam volna! Egy falatni gyermekkorromboló.

Negyedik felvonás:

Ezt már nem láttam. És milyen jó! Egy internetes hozzászólás szerint "ez elviselhetetlenül rossz".